Főmenü
Szívbetegségek
Legnépszerűbbek
- Szív-, és érrendszeri betegségek alternatív, természetes kezelése
- Szív-, és érrendszeri betegségek felismerése
- Szív-, és érrendszeri betegségek orvosi kezelése
- A szív felépítése
- Arterioszklerózis kialakulása
- A koszorúér arterioszklerózis rizikófaktorai
- Lisztéria vs. szívbetegségek
- „Mint emberek a sót…”
- Túlsúly, zsíros ételek és szívbetegségek
- Szívünk egészsége
Új Cikkek
- A hirtelen szívhalál
- Káliumban gazdag táplálkozás, kevesebb stroke?
- Már kevés mozgás is jelentősen csökkentheti a szívbetegség kockázatát
- A stroke-ról, amit mindenkinek tudni kell
- Kapcsolat az RA és az arterioszklerózis között?
- Mégsem káros a sózás?
- Kékáfonya, antocianinok, magas vérnyomás
- „Mint emberek a sót…”
- Február: a szívünk hónapja
- Túlsúly, zsíros ételek és szívbetegségek
D3 vitamin
SzB
Szív-, és érrendszeri betegségek felismerése
Manapság számos teszt létezik arra, hogy megállapítsuk, vajon van-e az adott betegnek valamilyen szívbetegsége, és ha igen, akkor milyen típusú elváltozásról van szó?
Mellkas röntgen
A mellkas röntgen a legismertebb és legegyszerűbb képalkotó eljárás, mellyel a szív vizsgálható. Egy 2 dimenziós képen állapíthatjuk meg, hogy megfelelő-e a szív mérete, elhelyezkedése, stb. Egyszerű röntgennel a szívkoszorúerek állapotáról nem kapunk információt. Más szívbetegségre utaló jelek azonban felismerhetők a röntgen képen is: pl. mellkasi folyadék, megnagyobbodott szív, stb. Amikor azonban röntgennel ismerjük csak fel a betegséget, akkor már az meglehetősen előrehaladott állapotban lehet. Ilyen szempontból a röntgen szívbetegség diagnosztizáló képessége meglehetősen csekély, a korai felismerés szinte lehetetlen a segítségével.
EKG – elektrokardiogram
Minden szívdobbanáskor a szinusz csomó elektromos jelet bocsájt ki, amit a szív elektromos rendszere tovább vezet. Ezek az elektromos jelek felfoghatók a mellkasra helyezett elektródák segítségével. Az EKG segítségével átfogó képet kaphatunk a szívritmusról, a szívfrekvenciáról, ezen kívül számos indikátor utal a szív különböző funkcióira.
Terheléses EKG
A terheléses EKG folyamatos EKG monitorozást jelent fizikai aktivitás közben Egy ilyen teszt segítségével jó képet kaphatunk a szív egészségéről, a véráramlásról és a balkamra működéséről. Ahhoz azonban, hogy terheléses EKG segítségével felismerjük a szívbetegséget, legalább 75%-os elzáródás szükséges a koszorúerek valamelyikében. Terheléses EKG során dokumentálni lehet a ritmuszavarokat, mellkasi fájdalmat vagy az iszkémiát (szív oxigén hiánya). Ezek mind a kialakulóban lévő szívbetegség jelei lehetnek.
Ez a vizsgálat elvégezhető gyógyszerek beadása mellett is abban az esetben, ha a beteg nem képes a terhelésre. Ekkor gyógyszerek hatékonyságát tesztelhetjük vele.
Izotópos szívizom perfúzió vizsgálat
Képalkotó eljárás. A terheléssel kombinált változata sokkal érzékenyebb, mint önmagában a terheléses EKG. Ennek során a szívizom vérellátását vizsgáljuk terhelés során és nyugalomban. A terhelést követően vénásan izotópot juttatunk a páciens szervezetébe, majd fél-egy óra múlva kezdhetjük a felvételek készítését. A nyugalmi felvételek néhány órával később készülnek. A sejtek membránján áthatoló izotópot gamma kamera segítségével tudjuk megjeleníteni.
Intima-media vastagságmérés
A tunica intima (az érfal legfelsőbb rétege) az ér azon része, ahol az arterioszklerózis és a plakk következtében az artéria megvastagszik. Az intima-media vastagságmérés egy külső ultrahang vizsgálat, mellyel a fő nyaki ütőeret, a karotiszt vizsgáljuk. Több tanulmány is igazolta a karotisz intima-media megvastagodása és a koronária (szívkoszorúerek) arterioszklerózisa közötti párhuzamot. Ezzel a vizsgálattal inkább az arterioszklerózis vizsgálható és kevésbé az érszűkület.
Transztorakális echokardiográfia
A szív ultrahangos vizsgálatát ECHO-nak hívjuk. A normál echo vizsgálat egy ún. transducer segítségével történik, amit a mellkasra nyomva jeleníthető meg a kép a szívről. Ennek a videó felvételnek a segítségével a kardiológus vizsgálhatja a szívbillentyűket, a szívüregeket, az aortát, a szívizom összehúzódásának mértékét, a véráramlás sebességét, az áramoltatott vér mennyiségét. Az a vér mennyiség, amely minden szívdobbanáskor elmozdul mérhető, a neve ejekciós frakció. Egy beteg szív ejekciós frakciója 50% alatt van, míg egy normál szívé 55% feletti. A vizsgálatot a szív előtt elhelyezkedő bordák nehezítik. Hasonlóan gátolja a kép megjelenítését az elhízás, mellkasi deformitás, stb.
Transesophagealis echo
A szívultrahang ezen formája sokkal kellemetlenebb beavatkozás, mivel ilyenkor a transducer a nyelőcsövön keresztül vizsgálja a szívet. A transesophagealis echo sokkal jobb, tisztább képet ad a szívről, mint a transztorakális echo vizsgálat.
MRI – Magnetic Resonance Imaging
A szív MRI vizsgálat egy kifejezetten szívre optimalizált képalkotó eljárás. A szív struktúráját és a szív-, és érrendszeri funkciókat jól lehet vele vizsgálni. Ennél a beavatkozásnál is használunk kontrasztanyagot.
Szívkoszorúér kalcium pontozás
Ennél a beavatkozásnál CT (computer tompgraphy) segítségével állapíthatjuk meg a szívkoszorúerek falán felépülő plakkok mértékét. Ehhez egy speciális score skála rendelhető. Mivel az egészséges koszorúerek nem tartalmaznak kalciumot, ezért bármilyen kalcium felfedezése a koronáriákban annak betegségére utal.
Szívkoszorúér CT
A szív CT egy olyan képalkotó vizsgálat, mely nagy felbontású, jó minőségű képet ad a szívről és a szívkoszorúerekről. A képek gyorsan készülnek, egy kép kevesebb, mint 1 másodperc alatt. Negatív eredmény esetén nagyon valószínű, hogy a vizsgált személynek nincs szívkoszorúér betegsége.
Szívkoszorúér angiográfia
Az érfestés egy olyan képalkotó technika, mely röntgensugarat használ a szívkoszorúér vizsgálatához. Érfestést nem csak a koronáriákon, hanem az agy ereiben is lehet végezni. A kontrasztanyagot egy katéter segítségével juttatjuk az érbe. Ezzel a vizsgálattal az érszűkületről tudunk jó minőségű képet kapni.
A stroke rizikófaktorai
- előrehaladott életkor
- magas vérnyomás
- diabétesz mellitus
- magas koleszterinszint
- dohányzás
- TIA (transient ischemic attack): stroke tünetek, amik 24 órán belül elmúlnak
- pitvarfibrilláció, amely elősegíti a vérrögök kialakulását és az embolizációt
- migrénes fejfájás
- vérrögképződés
A stroke diagnosztizálásának legmodernebb eszközei a CT, az MRI és az érfestés.
A mellkas röntgen a legismertebb és legegyszerűbb képalkotó eljárás, mellyel a szív vizsgálható. Egy 2 dimenziós képen állapíthatjuk meg, hogy megfelelő-e a szív mérete, elhelyezkedése, stb. Egyszerű röntgennel a szívkoszorúerek állapotáról nem kapunk információt. Más szívbetegségre utaló jelek azonban felismerhetők a röntgen képen is: pl. mellkasi folyadék, megnagyobbodott szív, stb. Amikor azonban röntgennel ismerjük csak fel a betegséget, akkor már az meglehetősen előrehaladott állapotban lehet. Ilyen szempontból a röntgen szívbetegség diagnosztizáló képessége meglehetősen csekély, a korai felismerés szinte lehetetlen a segítségével.
EKG – elektrokardiogram
Minden szívdobbanáskor a szinusz csomó elektromos jelet bocsájt ki, amit a szív elektromos rendszere tovább vezet. Ezek az elektromos jelek felfoghatók a mellkasra helyezett elektródák segítségével. Az EKG segítségével átfogó képet kaphatunk a szívritmusról, a szívfrekvenciáról, ezen kívül számos indikátor utal a szív különböző funkcióira.
Terheléses EKG
A terheléses EKG folyamatos EKG monitorozást jelent fizikai aktivitás közben Egy ilyen teszt segítségével jó képet kaphatunk a szív egészségéről, a véráramlásról és a balkamra működéséről. Ahhoz azonban, hogy terheléses EKG segítségével felismerjük a szívbetegséget, legalább 75%-os elzáródás szükséges a koszorúerek valamelyikében. Terheléses EKG során dokumentálni lehet a ritmuszavarokat, mellkasi fájdalmat vagy az iszkémiát (szív oxigén hiánya). Ezek mind a kialakulóban lévő szívbetegség jelei lehetnek.
Ez a vizsgálat elvégezhető gyógyszerek beadása mellett is abban az esetben, ha a beteg nem képes a terhelésre. Ekkor gyógyszerek hatékonyságát tesztelhetjük vele.
Izotópos szívizom perfúzió vizsgálat
Képalkotó eljárás. A terheléssel kombinált változata sokkal érzékenyebb, mint önmagában a terheléses EKG. Ennek során a szívizom vérellátását vizsgáljuk terhelés során és nyugalomban. A terhelést követően vénásan izotópot juttatunk a páciens szervezetébe, majd fél-egy óra múlva kezdhetjük a felvételek készítését. A nyugalmi felvételek néhány órával később készülnek. A sejtek membránján áthatoló izotópot gamma kamera segítségével tudjuk megjeleníteni.
Intima-media vastagságmérés
A tunica intima (az érfal legfelsőbb rétege) az ér azon része, ahol az arterioszklerózis és a plakk következtében az artéria megvastagszik. Az intima-media vastagságmérés egy külső ultrahang vizsgálat, mellyel a fő nyaki ütőeret, a karotiszt vizsgáljuk. Több tanulmány is igazolta a karotisz intima-media megvastagodása és a koronária (szívkoszorúerek) arterioszklerózisa közötti párhuzamot. Ezzel a vizsgálattal inkább az arterioszklerózis vizsgálható és kevésbé az érszűkület.
Transztorakális echokardiográfia
A szív ultrahangos vizsgálatát ECHO-nak hívjuk. A normál echo vizsgálat egy ún. transducer segítségével történik, amit a mellkasra nyomva jeleníthető meg a kép a szívről. Ennek a videó felvételnek a segítségével a kardiológus vizsgálhatja a szívbillentyűket, a szívüregeket, az aortát, a szívizom összehúzódásának mértékét, a véráramlás sebességét, az áramoltatott vér mennyiségét. Az a vér mennyiség, amely minden szívdobbanáskor elmozdul mérhető, a neve ejekciós frakció. Egy beteg szív ejekciós frakciója 50% alatt van, míg egy normál szívé 55% feletti. A vizsgálatot a szív előtt elhelyezkedő bordák nehezítik. Hasonlóan gátolja a kép megjelenítését az elhízás, mellkasi deformitás, stb.
Transesophagealis echo
A szívultrahang ezen formája sokkal kellemetlenebb beavatkozás, mivel ilyenkor a transducer a nyelőcsövön keresztül vizsgálja a szívet. A transesophagealis echo sokkal jobb, tisztább képet ad a szívről, mint a transztorakális echo vizsgálat.
MRI – Magnetic Resonance Imaging
A szív MRI vizsgálat egy kifejezetten szívre optimalizált képalkotó eljárás. A szív struktúráját és a szív-, és érrendszeri funkciókat jól lehet vele vizsgálni. Ennél a beavatkozásnál is használunk kontrasztanyagot.
Szívkoszorúér kalcium pontozás
Ennél a beavatkozásnál CT (computer tompgraphy) segítségével állapíthatjuk meg a szívkoszorúerek falán felépülő plakkok mértékét. Ehhez egy speciális score skála rendelhető. Mivel az egészséges koszorúerek nem tartalmaznak kalciumot, ezért bármilyen kalcium felfedezése a koronáriákban annak betegségére utal.
Szívkoszorúér CT
A szív CT egy olyan képalkotó vizsgálat, mely nagy felbontású, jó minőségű képet ad a szívről és a szívkoszorúerekről. A képek gyorsan készülnek, egy kép kevesebb, mint 1 másodperc alatt. Negatív eredmény esetén nagyon valószínű, hogy a vizsgált személynek nincs szívkoszorúér betegsége.
Szívkoszorúér angiográfia
Az érfestés egy olyan képalkotó technika, mely röntgensugarat használ a szívkoszorúér vizsgálatához. Érfestést nem csak a koronáriákon, hanem az agy ereiben is lehet végezni. A kontrasztanyagot egy katéter segítségével juttatjuk az érbe. Ezzel a vizsgálattal az érszűkületről tudunk jó minőségű képet kapni.
A stroke rizikófaktorai
- előrehaladott életkor
- magas vérnyomás
- diabétesz mellitus
- magas koleszterinszint
- dohányzás
- TIA (transient ischemic attack): stroke tünetek, amik 24 órán belül elmúlnak
- pitvarfibrilláció, amely elősegíti a vérrögök kialakulását és az embolizációt
- migrénes fejfájás
- vérrögképződés
A stroke diagnosztizálásának legmodernebb eszközei a CT, az MRI és az érfestés.
Cimkék: szívbetegségek szívinfarktus szívkoszorúér stroke magas vérnyomás magas koleszterin mellkas röntgen szívkoszorúér CT EKG terheléses EKG ECHO angiográfia
Ajánlott Cikkek
Komment küldése
Hírlevél
Iratkozzon fel értékes információkat tartalmazó, ingyenes hírlevelemre!
Az oldal tartalma röviden
Az oldal fő témája a szívbetegségek, a szívinfarktus, a stroke, valamint ezek fő rizikófaktorai: a magas vérnyomás, magas vércukorszint, magas koleszterinszint, túlsúly és a krónikus gyulladások. A szív-, és érrendszeri betegségek vonatkozásában rendkívül fontos szerepe van a megelőzésnek.
Kommentek
Archívum
Kérdése van? Keressen fel az info@drtihanyi.hu email címen, vagy a +36 70 323-4456 számú magyar ügyeleti telefonszámunkon
Bios Life Slim
Omega zsírsavak
